Életünk értelme

Életünk sok esetben egy nagy kérdőjel és gyakran feltesszük a kérdést, hogy mivégre is vagyunk a világon.  

Életünk sok esetben egy nagy kérdőjel és gyakran feltesszük a kérdést, hogy mivégre is vagyunk a világon. Megfoganunk, születünk, fejlődünk és a születés utáni életünk örömökkel és kudarcokkal bővelkedő egyaránt. Megküzdéseink attól lehetnek eredményesek, ha az önállóságunk sikeres utat jár be a felnőtté válásunk eléréséig.

A feladatok és azokkal való szembesülés annál stabilabb és eredményesebb, minél több átélt nehézségeken tudunk túljutni. Merthogy nem a hullámoktól kell menekülni, hanem azokat meglovagolni kell. A biztos családi bázis a megélt és átbeszélt élmények, titkok és tabuk nélküli lét, jó talaja lehet a személyiségfejlődésnek.

A családból értékeket, segítséget kapunk arra, hogy az önálló élet minél örömtelibb, harmonikusabb legyen. Ha a megélések pozitív hatást gyakorolnak napjainkra és a védekező mechanizmusaink segítenek a tovább lépésben, akkor megfelelő értéket, jó mintát tudunk "tovább örökíteni".

Azért is vagyunk a világon, hogy ezeket az örökségeket tovább adjuk, fontos része ez az egyén fejlődésének, ugyanúgy ahogy a kultúrának is fontos része a továbbadás.

A kiteljesedést gyermekeinkben találjuk meg és a kapott "örökítő anyaggal" szemünk előtt tovább víve mindazt, harmóniában és békében leszünk képesek nevelni, támogatni, aztán bátorkodni gyengének lenni és az út végén ismét gyerekként boldogan visszatekinteni a múltra.

Az életünk fontos része kell hogy legyen a szeretet, aminek nem csak kifelé, hanem önmagunk felé is irányulnia kell.

Oscar Wilde mondta: A szeretet a képzeletből táplálkozik, általa leszünk bölcsebbek annál, mint gondoljuk, jobbak annál, mint amilyennek érezzük magunkat, és nemesebbek annál, mint amilyenek vagyunk. Általa látjuk teljesnek az életet, s általa, csakis általa érthetünk meg másokat, mind valós, mind eszményi kapcsolatainkban.